2014. július 28., hétfő

Rachel és Timothy

Reggel fél 7 van. Hétfő.  Egy emeletes ház második emeletén, egy zöldre festett szobában, felébred egy 19 éves, barna hajú, világoszöld szemű, édes fiú. Első ránézésre azt mondanád róla, hogy olyan 15-16 éves, mert nagyon fiatalos, szeplős arca van. Pedig Ő már végzős. Az utolsó évét teljesíti a gimnáziumban, leérettségizik, majd megy egyetemre, utána pedig irány a nagyvilág. Boldogságát jelen pillanatban a családja jelenti számára, illetve a kedvenc unokatestvére, Rachel és a barátai. Köztük egy szőke, kék szemű lány, aki tőle 50 kilométerre lakik egy kis faluban. Az ő kapcsolatuk kicsit speciálisnak mondható, egyébként pedig baráti. A lány nagyon szereti a fiút és reméli, hogy azért a fiú is így érez. 
Na de ne kanyarodjunk el a fiatalúrtól! Tim felébred, egy negyed órát még forgolódik, majd felkel. Komótosan felöltözik, kicsoszog a fürdőszobába, megmossa az arcát, majd beletúr bongyor hajkoronájába. Még ennél is lassabb tempóban átmegy a konyhába, nagy nehezen letuszkolja a torkán a reggelije felét, a többit félretolja, majd visszaslattyog a szobájába. Bedobálja a tanszereit, a könyveit és a füzeteit a táskájába, majd a bal vállára akasztja. Késésben van, így rohanva felkapja a kabátját és a cipőjét, majd elsiet az iskolába. Még szerencse, hogy csak negyed órára lakik tőle.
Ekkor Rachel, a fiú unokatestvére már nagyban ül az iskolapadban és olvas, vagy éppen körmöl valamit. Ő már hajnali negyed 6-kor kénytelen felkelni, hogy elérje a buszait és felérjen ugyanabba az iskolába, ahová az unokatestvére is jár. Alkalomadtán az édesapja viszi fel, aki egy közeli középiskolában tanít. Ő egy évvel fiatalabb, mint Timothy. A legfontosabb ember az életében Timothy, a családja és a szőke lány, akiről már az ismét beszámoltam. Persze az ő kapcsolatuk annyiból könnyebb, hogy lány-lány, így nincs baj ezzel a járunk - szakítunk - nem járunk dologgal.  A két lány már általános iskola 7-8. osztálya óta legjobb barátnők és sajnos amióta külön iskolába kerültek, azóta hetente maximum csak egyszer találkoznak. Ha találkoznak. Mert vannak olyan esetek is, hogy ez nem jön össze. Pedig a szőke lány számára a vörös óriási támogatást jelent. Rachel a korához képest elég érett és idősebbnek néz ki mind a szöszinél, mind az unokatestvérénél. Pedig ő a legfiatalabb hármójuk közül. Még szerencse, hogy ő is itt van. Így legalább megvan a csapatban a józan ész.
Hármukat összeköti pár dolog: Az olvasás, a zene és Isten. Már 2 éve egy közösségbe járnak, évente kétszer. Ebben a közösségben olyan emberek között lehetnek, akik hasonló korúak, mint ők (16-25), ennek ellenére nem elítélőek, szeretettel fordulnak mindenkihez.
Elmesélek egy történetet. A három fiatal, nevezzük őket csak ART csapatnak, (neveik kezdőbetűjéből) elmentek együtt kávézni. A szőke lány egyedül ment fel busszal, míg ők ketten a buszmegállóban várták őt. Vagyis várták volna, de elkéstek... Szerencsére csak 2 percet. Ezek után elindultak a legközelebbi kávézó felé. Persze Timothy hozta a formáját. Előreengedte a lányokat. Upsz.. Ezt ki is felejtettem. Timothy a kihalt úriemberek egyik leszármazottja. Előreenged az ajtóban, segít vinni a csomagokat, még az egészen aprókat is, mindig mindenkivel nagyon kedves, egy-két szerencsés lányra még a kabátját is felsegíti. Hmm.. Hát igen. *-*
De már megint elkanyarodtam. Szóval a három fiatal beült kávézni. A vörös és a szőke lány ugyanazt rendelték, míg a srác egy másik fajta kávét. Csendben kortyolgatták az italukat, amikor Timothyra rájött az öt perc és elkezdett hülyéskedni. Ez nála azt jelenti, hogy elkezd kancsalítani. Mondanom sem kell, mind a két lány elkezdett nevetni. Majdnem félrenyelték a kávéjukat. Aztán a szöszi ivott egy kortyot és miután felnézett, ugyanazt a vicces kancsal szempárt látta maga előtt, nem bírta benntartani a kávét a pofazacskójában és köpött egy hatalmasat, egyenesen a srác arcába.
-       Hoppá! – húzta el a száját. – Tim, ne haragudj! – nézett rá bűnbánóan.
Pár percig mindhárman hallgattak, majd kitört belőlük a röhögés. Timothy megtörölte az arcát egy papír zsebkendővel, majd rámosolygott a lányra:
-       Ugyan már. Arcon még úgysem köpött senki – kacsintott a lányra.
Nem telt bele pár másodperc, a társaság ismét harsogott a nevetéstől. Annyira nevettek, hogy majdnem lefordultak a székről. Természetesen ezzel magukra vonták az egész kávézó figyelmét. Ezek után biztosan kitiltják mindhármukat innen. Sőt, talán az egész környékről.
Mindenesetre legalább ők jól érezték magukat és boldogan tértek haza. Timothy a második emeletre, Rachel az emeltes házukba, a szőke lány pedig a a családi házukba.
 Mondanom sem kell, hogy én vagyok a szőke lány, a másik két ember pedig a legjobb barátom, akikért tűzbe tenném a kezemet. Szeretlek titeket, srácok! <3

VÉGE

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése